Vendégkönyv
Legújabbak | Újabbak | 1 | 2 | ... | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | ... | 628 | 629 | Régebbiek | Legrégebbiek
tibibacsi
2014. február 21., 17:03:00 (#13118)
Karesz! Ebbe ne menjünk bele kérlek:-))
tibibacsi
2014. február 21., 17:01:14 (#13117)
Szia Atka! A facebookról emeltem át ide, de gondolom már ezt Te is láttad.-))
Nagy lelkesedéssel olvastam a cikkedet, viszont nem akartalak már oly sok rajongó után már annyit dicsérni.-)) Nem csak az angol nyelvtudásod remek, hanem kitűnően alkalmazod a magyar nyelv ízes szófordulatait is.-))Történetesen ha nem a Deep Purple-ről cikkezel, akkor is tetszett volna a remekbe szabott írásod.-))
Na most már elég lesz az ömlengésből.-))Ha-ha!.-))
Nagy lelkesedéssel olvastam a cikkedet, viszont nem akartalak már oly sok rajongó után már annyit dicsérni.-)) Nem csak az angol nyelvtudásod remek, hanem kitűnően alkalmazod a magyar nyelv ízes szófordulatait is.-))Történetesen ha nem a Deep Purple-ről cikkezel, akkor is tetszett volna a remekbe szabott írásod.-))
Na most már elég lesz az ömlengésből.-))Ha-ha!.-))
deak.atti
2014. február 21., 16:51:00 (#13116)
Szia!
Szerintem nem. Bár, ki tudja. Kétszer is elhagyta a Deep Purple-t (na jó,másodszorra nem egészen önszántából ...), mindkétszer folytatódott a banda története. Egész jó lemezek születtek nélküle is. Bár akkor mindkét esetben még volt Blackmore és Lord, akik vitték tovább a lendületet. De itt az a nagy kérdés, hogy a fennmaradó két "ős"-tag (aki igazából csak egy, Little Ian) mennyire akarná nélküle folytatni. Szerintem nem akarnák. De ne szaladjunk ennyire előre, ráér még ez a dolog ... :o)
DA
Szerintem nem. Bár, ki tudja. Kétszer is elhagyta a Deep Purple-t (na jó,másodszorra nem egészen önszántából ...), mindkétszer folytatódott a banda története. Egész jó lemezek születtek nélküle is. Bár akkor mindkét esetben még volt Blackmore és Lord, akik vitték tovább a lendületet. De itt az a nagy kérdés, hogy a fennmaradó két "ős"-tag (aki igazából csak egy, Little Ian) mennyire akarná nélküle folytatni. Szerintem nem akarnák. De ne szaladjunk ennyire előre, ráér még ez a dolog ... :o)
DA
karesz
2014. február 21., 16:19:26 (#13115)
Sajnos én is a 23.9%-ra nyomtam a gombot, de hát a fogadalom, az fogadalom :-) !
Szerintetek lenne reális esélye annak, ha esetleg , Gillan kiszállna, hogy folytatódjon a Mély Bíbor történet ?
Szerintetek lenne reális esélye annak, ha esetleg , Gillan kiszállna, hogy folytatódjon a Mély Bíbor történet ?
karesz
2014. február 21., 16:12:09 (#13114)
Baszki, valahol pedig tényleg azt láttam, hogy a dühöngő első részébe 24900 a jegyár...Lehet, egy jegyüzér oldalt találtam meg ? :-)
Persze, 10 000 körül bőven megérte, hiszen nekem is vannak olyan favoritjaim, akinek koncertjéért bármennyit kifizetnék :-) !
/Az ésszerűség határain belül, természetesen/
Persze, 10 000 körül bőven megérte, hiszen nekem is vannak olyan favoritjaim, akinek koncertjéért bármennyit kifizetnék :-) !
/Az ésszerűség határain belül, természetesen/
Atka
2014. február 21., 14:49:58 (#13113)
Ha a zene.hu közvélemény-kutatását megnézitek, akkor ne hagyjátok, hogy becsapjon benneteket a csalóka statisztika! (Ami jelen állás szerint az alábbi.) Ha megfigyelitek, a 63% full pozitív mellett ott van a majd' 24%-nyi "SAJNOS nem tudtam menni" szavazó is! A csalódottak aránya mindössze 4.3%, és a közepesre értékelők mennyisége is csupán 6.5%. Vagyis, aki nem volt (teljesen) elégedett a koncerttel, az összesen 11% csak, ami így egy tök jó megoszlást ad ki végül!
Tökéletes koncert volt, nekem bejött
63%
Sajnos nem tudtam menni.
23.9%
Voltak benne jó részek, összességében közepesre értékelem a fellépést.
6.5%
Ott voltam, de csalódtam.
4.3%
Jól éreztem magam, de rövid volt.
2.2%
A dalok bejönnek, de a koncertjeik hidegen hagynak
0.1%
Tökéletes koncert volt, nekem bejött
63%
Sajnos nem tudtam menni.
23.9%
Voltak benne jó részek, összességében közepesre értékelem a fellépést.
6.5%
Ott voltam, de csalódtam.
4.3%
Jól éreztem magam, de rövid volt.
2.2%
A dalok bejönnek, de a koncertjeik hidegen hagynak
0.1%
Atka
2014. február 21., 14:39:05 (#13112)
Igen, Mártinak (már sokadszorra) óriási köszönet!
Atti, ahol én ácsorogtam a két Andival meg a Dóri-Lilla párossal, a helyzet ugyanaz volt. Talán az arány, amit említettél, is stimmelhet, de a műsor klasszikus-újdonság dalaránya is pont olyan, úgyhogy tulajdonképpen ez így kerek. ;-)
Atti, ahol én ácsorogtam a két Andival meg a Dóri-Lilla párossal, a helyzet ugyanaz volt. Talán az arány, amit említettél, is stimmelhet, de a műsor klasszikus-újdonság dalaránya is pont olyan, úgyhogy tulajdonképpen ez így kerek. ;-)
Atka
2014. február 21., 14:33:29 (#13111)
Elférne a polcomon az a könyv! :-)
Atka
2014. február 21., 14:29:34 (#13110)
Nem rossz ez a koncertelemzés, Tibi, tetszik! Az is király, ami a hardrock.hu-n jelent meg, olvassátok el! De a legjobban annak örülök, hogy az én "kis" irományom bejött Nektek, jól esett a sok dicséret itt is, meg FB-on is, elvégre mégiscsak az első hivatalos cikkem! ;-)) Köszi!!
Atka
2014. február 21., 14:24:23 (#13109)
Igen, ez a helyes információ. Amúgy én is soknak tartottam egy kicsit, mert azért eddig mindig a tízezres határ alatt volt a Purple koncertjegy, a tavalyi Fezen jegyár meg nagyon kellemesen alacsony volt. Amúgy a popban még magasabbak az árak. A cimborám vitt el Depeche Mode-ra tavaly 15 ezres jeggyel, de az onnan indult, és talán 30 ezerig ment fel, mégis a Népstadionban volt, irgalmatlan méretű közönséggel. A mai popcsillagok (Rihanna, Christina Aguilera stb) még súlyosabb áron mennek, ha jól emlékszem, úgy 20 rugó körül kezdődve. De a népszerű rock/metal bandák jegyárai is elég komolyak, a Metallica is 20 körül volt, emlékeim szerint. Egyébként szervezői szempontból nézve nálunk a legneccesebb a kérdés, mert az adó/járulék/jogdíj rész egész Európában Magyarországon a legmagasabb, minden beérkező bevételnek több mint egyharmada kapásból megy az államnak. Egy 10 ezres jegyár esetén pl. 6 ezer valahányszázzal tud csak kalkulálni a szervező, és abból kell kifizetnie a bandát, a technikát, a terembért, a reklámot, mindent...
vigha
2014. február 21., 11:55:29 (#13107)
Karesz én a DP-ön 10.000 12.000 és 13.000-ről tudtam. Lehet hogy tévedek?
Ettől függetlenül is tartom véleményem, mert azért van bőven miről beszélni.....
Ettől függetlenül is tartom véleményem, mert azért van bőven miről beszélni.....
karesz
2014. február 21., 11:25:35 (#13106)
Már elnézést, de a Purple koncertre, a legjobb helyekre majdnem 25000 forint volt a jegy ...!
Koncz Zsuzsára ingyen jeggyel sem mennék, pedig sok lemeze megvan. Jobb lett volna, ha a klasszikus lemezeinél megmarad és nem nyilatkozik mostanság oly csacsiságokat ....:-) !
Koncz Zsuzsára ingyen jeggyel sem mennék, pedig sok lemeze megvan. Jobb lett volna, ha a klasszikus lemezeinél megmarad és nem nyilatkozik mostanság oly csacsiságokat ....:-) !
tibibacsi
2014. február 21., 08:04:47 (#13105)
Pláne ha nem egyedül mész el a koncertre hanem a teljes családdal!
Bizony, hogy számít hová veszel jegyet.
Bizony, hogy számít hová veszel jegyet.
tibibacsi
2014. február 21., 08:00:51 (#13104)
Hardrock fiesta Budapesten
**********************
Úgy indultam a hétfő esti Deep Purple koncertre, hogy nagyon öregnek éreztem magam. Hiszen amikor ömlött a(z akkor még egyetlen hazai) rádióból, na meg a(z akkor még létező) lemezboltokból, és persze a házibulik repertoárjából a Deep Purple, én még gimnazista voltam a Trefort-ban! Azóta pedig − én legalábbis így érzem − egyfolytában csökken a rockzene elfogadottsága, szerepe, csoda, hogy egyáltalán emlékszik még valaki erre a műfajra.
Alig pár nappal korábban Tóth János Rudolf koncertjén merengtem a Cream, a Blind Faith örökzöldjeinek bűvöletében, méltatlanul kevesen voltunk a Muzikumban, na, gondoltam nesze neked Deep Purple, vajon mennyire kell lefüggönyözni az Arénát 17-én?
Már a Stadion mögötti lépcsőn megdobbant a szívem: 2-3 nepper próbálta lekaszálni a későn ébredőket, ilyen jelenetekre mostanában nem nagyon emlékszem... Biztató volt a tömeg, lassan kinéztem a kapucni alól, oké, vannak nálam öregebbek és fiatalabbak is, oh my god, mi lesz itt?
Babonából nem néztem meg a setlist-et, sok jóra nem mertem számítani − ez mégiscsak az új Deep Purple album (Now What?!) turnéja, ami pontosan egy éve megy már, 2013 februárja óta a fél világot bejárták, atyaég, hogy unhatják már.... Ráadásul csak a Budapest előtti héten elnyomták ugyanezt a programot Linkoping-ban (Svédország), Koppenhágában, Poznan-ban, Pardubice-ben (Csehország) és Katowice-ben. Piszok fáradtak lehetnek, meg aztán a magyarok egyébként sem rohanták meg az üzleteket az új albumukért, a magyar rock-rajongók legfeljebb az "In Rock", vagy a "Machine Head" dalainak köszönhetően emlékeznek (talán) a Purple-re, ilyen gondolatok lohasztották a lelkesedésemet, miközben a biztonsági őrök tapperoltak a bejáratnál (végre egy kis öröm még a zene előtt).
Nos, nem lett igazam: a nyitótételnek szánt "Aprés Vous" hang-, és fényjátéka pár másodperc alatt átírta a döbbent közönség minden elvárását. Az intro, a refrén ismeretlen volt, de Steve Morse utánozhatatlan játéka és mozgása, a színpadkép és a fény − egyszerűen lenyűgöző volt. És mire ezt megszoktuk, már az "Into The Fire" szólt a hangszórókból, a tizedik percben tombolt a Puskás népe. Ismert Purple "slágerek" és az új album dalai csendültek fel ízléses összeállításban, egyetlen félgőzös percre sem emlékszem − kifejezetten zavart, hogy egy-két alkalommal ki kellett mennem a büfébe sörért, kár volt minden másodpercért...
A keverőasztal mellett álltunk, ha lehet, mindig megcsodálom a küzdőtéren azokat a háttér-munkásokat, akiken áll, vagy bukik egy ilyen koncert: kegyetlen munka a keverőasztal hibátlan működtetése − egyetlen elrontott, "benézett" másodperc − sokszor rányomja a bélyegét egy egyébként kiválóan lebonyolított fellépésre... ott nem lehet tévedni. Nem is tévedtek a Deep Purple szakemberei, pedig a bemelegítés alatt a potmétereket tologató technikus szemmel láthatóan tér- és idő-görbületbe került, emberi reakciót közel 5 percen keresztül nem produkált. Persze, a Deep Purple-t már nem ő keverte, hanem egy frissen, üdén, hűtőtáskával érkező kollégája.
Azt viszont bánom, hogy a fénypult mögött tevékenykedő szakember nevét nem ismerem, mert ilyen precíz, tizedmásodperc pontosságú, a hangszerszólókhoz hibátlan párhuzamossággal illeszkedő "tíz ujjas" fényvezérlést − még nem láttam. A "Lazy" közel 10 perces szólóját úgy követte le a fény-technikus (láttam közelről!!!), hogy a hang/fény-összhang hömpölygő élménye szinte letepert − valami hasonlót utoljára ugyanitt, a Rammstein budapesti fellépésen éltem át, más műfajban, legalább 25 évvel fiatalabb zenei divaton élvezkedő rajongók és szakemberek között...
Sosem hittem volna, hogy öreg fejjel ér a megvilágosodás: íme egy újabb eszköz a szórakoztatóipar fegyvertárából: ez a parádés fénytechnika és együttműködés − akár még a "Lazy"-t, ezt a 42 éves, progresszív, már-már jazz-rock magasságokba ívelő örökzöldet is érdekessé teheti − az egész másfajta zenei emlőkön felcseperedő rajongók számára! Lám, mire juthatunk (juthatnánk) − a professzionális produkciókkal.
A Deep Puple koncert aztán gördült tovább, alig 4-5 alkalommal állt meg a zenekar az egyes betétek között. Ian Gillan, akinek a hangjára 1984-ben, a Black Sabbath-ból távozása után keresztet vetett a szakmai kritika − majdnem olyan volt, mint fénykorában. Kicsit lassabb, kicsit köpcösebb, kicsit lassabban mozgott − de bírta, és a magas hangokat is hozta. A dobok mögött ülő Ian Paice "tanár úr" (aki tudja, nézzen belőle valamelyik dob oktató-filmjébe, óriási élmény!!!) − a koncert első részét záró "Smoke on The Water" végén emelte fel először a dobszerkó melletti üvegét... hogy bírta? Roger Glover basszusjátéka "csak" a megszokott színvonalat hozta, a Purple fénykorát jelentő 69-73 periódus markáns basszusalapú dalai pont úgy szóltak, mint ahogy azt az albumokon megszokhattuk. A Jon Lord helyén 2002 óta dolgozó Don Airey nem tagadhatja le blues-os előéletét: a Gary Moore zenekarában kötelező finom, lassan hömpölygő billentyű-szólamok természetessége mellett a "Lazy", majd a nem sokkal ezután következő szólója − professzionális teljesítmény volt.
Én mégis Steve Morse parádés gitárjátékára adok utólag 10 pontot. Jó vásár volt, szerintem nemcsak megközelíti, mára már szemmagasságban van a teljesítménye − a nagy előd, Ritchie Blackmore munkáival. Minden gyűjtő figyelmébe ajánlom az 1999-es (ausztráliai) Abandon-koncert anyagát, én itt lettem kíváncsi először, hoppácska, ki is penget a Purple-ben Blackmore után?!!!
A "Smoke on The Water" utáni elköszönés − csak riszálás volt, érezte a közönség, visszajönnek még, persze − és így is történt. Bárkinek is volt az ötlete, egy olyan dallammal jöttek vissza, ami szerintem szerkesztői telitalálat: a világ egyik legjobb, legjellegzetesebb Hammond-alapjára épül a "Green Onions" (ea.: Booker T. & The MG's, kimondani és leírni is nehéz, inkább nem is játszották/játsszák a rádiók), egy 1962-es instrumentális felvétel, amely sokadik reneszánszát éli a (mi határainkon túli !!!) zenés kereskedelmi rádiókban, szerte a világon. Ezt a dallamot még az is ismeri, aki nem ismeri. És mivel alig egy perc után egyszercsak a "Hush" bevezetése bontakozott ki belőle, végleg le volt nyűgözve a Puskás népe, mozgott, pogózott, tapsolt mindenki − "megfogta" a közönséget a Deep Purple.
Egy gyors és feszült Glover basszus-szóló következett, majd egy 1970 júniusa óta ismerős dobritmus, melyet először is Ian Paice püfölt világgá − a "Black Night" szakította el az őrjöngés cérnáját − egy emberként üvöltött, tapsolt és tombolt a Puskás Stadion nagyon vegyes közönsége, mielőtt felgyulladt volna a világítás.
Nagyon megnyugtató volt ez a koncert − jó volt látni, érezni, hallani a magyar közönség lelkesedését. A tüzet, a szenvedélyt, az elismerést, ami mégiscsak ott van mindnyájunkban, pedig sem a rádiók, sem a lemezboltok nem táplálják a rockzene tüzét, egy olyan műfaj szeretetét, amelyet az utóbbi évek hazai ízlésformálói új cimkével láttak el: "at home music".
Tévedtek, skacok − de még nem késő, a Deep Purple "Now What?!" turnéja folytatódik: február 22-én és 23-án Tel Aviv, áprilisban Antwerpen és London, majd Japán arénai következnek, július 14-én pedig hozzánk nagyon közel, a horvátországi Zadar-ban lehet megnézni őket, ugyanezt a műsort.
Aki nem hiszi, tényleg járjon utána.
Szever Pál
**********************
Úgy indultam a hétfő esti Deep Purple koncertre, hogy nagyon öregnek éreztem magam. Hiszen amikor ömlött a(z akkor még egyetlen hazai) rádióból, na meg a(z akkor még létező) lemezboltokból, és persze a házibulik repertoárjából a Deep Purple, én még gimnazista voltam a Trefort-ban! Azóta pedig − én legalábbis így érzem − egyfolytában csökken a rockzene elfogadottsága, szerepe, csoda, hogy egyáltalán emlékszik még valaki erre a műfajra.
Alig pár nappal korábban Tóth János Rudolf koncertjén merengtem a Cream, a Blind Faith örökzöldjeinek bűvöletében, méltatlanul kevesen voltunk a Muzikumban, na, gondoltam nesze neked Deep Purple, vajon mennyire kell lefüggönyözni az Arénát 17-én?
Már a Stadion mögötti lépcsőn megdobbant a szívem: 2-3 nepper próbálta lekaszálni a későn ébredőket, ilyen jelenetekre mostanában nem nagyon emlékszem... Biztató volt a tömeg, lassan kinéztem a kapucni alól, oké, vannak nálam öregebbek és fiatalabbak is, oh my god, mi lesz itt?
Babonából nem néztem meg a setlist-et, sok jóra nem mertem számítani − ez mégiscsak az új Deep Purple album (Now What?!) turnéja, ami pontosan egy éve megy már, 2013 februárja óta a fél világot bejárták, atyaég, hogy unhatják már.... Ráadásul csak a Budapest előtti héten elnyomták ugyanezt a programot Linkoping-ban (Svédország), Koppenhágában, Poznan-ban, Pardubice-ben (Csehország) és Katowice-ben. Piszok fáradtak lehetnek, meg aztán a magyarok egyébként sem rohanták meg az üzleteket az új albumukért, a magyar rock-rajongók legfeljebb az "In Rock", vagy a "Machine Head" dalainak köszönhetően emlékeznek (talán) a Purple-re, ilyen gondolatok lohasztották a lelkesedésemet, miközben a biztonsági őrök tapperoltak a bejáratnál (végre egy kis öröm még a zene előtt).
Nos, nem lett igazam: a nyitótételnek szánt "Aprés Vous" hang-, és fényjátéka pár másodperc alatt átírta a döbbent közönség minden elvárását. Az intro, a refrén ismeretlen volt, de Steve Morse utánozhatatlan játéka és mozgása, a színpadkép és a fény − egyszerűen lenyűgöző volt. És mire ezt megszoktuk, már az "Into The Fire" szólt a hangszórókból, a tizedik percben tombolt a Puskás népe. Ismert Purple "slágerek" és az új album dalai csendültek fel ízléses összeállításban, egyetlen félgőzös percre sem emlékszem − kifejezetten zavart, hogy egy-két alkalommal ki kellett mennem a büfébe sörért, kár volt minden másodpercért...
A keverőasztal mellett álltunk, ha lehet, mindig megcsodálom a küzdőtéren azokat a háttér-munkásokat, akiken áll, vagy bukik egy ilyen koncert: kegyetlen munka a keverőasztal hibátlan működtetése − egyetlen elrontott, "benézett" másodperc − sokszor rányomja a bélyegét egy egyébként kiválóan lebonyolított fellépésre... ott nem lehet tévedni. Nem is tévedtek a Deep Purple szakemberei, pedig a bemelegítés alatt a potmétereket tologató technikus szemmel láthatóan tér- és idő-görbületbe került, emberi reakciót közel 5 percen keresztül nem produkált. Persze, a Deep Purple-t már nem ő keverte, hanem egy frissen, üdén, hűtőtáskával érkező kollégája.
Azt viszont bánom, hogy a fénypult mögött tevékenykedő szakember nevét nem ismerem, mert ilyen precíz, tizedmásodperc pontosságú, a hangszerszólókhoz hibátlan párhuzamossággal illeszkedő "tíz ujjas" fényvezérlést − még nem láttam. A "Lazy" közel 10 perces szólóját úgy követte le a fény-technikus (láttam közelről!!!), hogy a hang/fény-összhang hömpölygő élménye szinte letepert − valami hasonlót utoljára ugyanitt, a Rammstein budapesti fellépésen éltem át, más műfajban, legalább 25 évvel fiatalabb zenei divaton élvezkedő rajongók és szakemberek között...
Sosem hittem volna, hogy öreg fejjel ér a megvilágosodás: íme egy újabb eszköz a szórakoztatóipar fegyvertárából: ez a parádés fénytechnika és együttműködés − akár még a "Lazy"-t, ezt a 42 éves, progresszív, már-már jazz-rock magasságokba ívelő örökzöldet is érdekessé teheti − az egész másfajta zenei emlőkön felcseperedő rajongók számára! Lám, mire juthatunk (juthatnánk) − a professzionális produkciókkal.
A Deep Puple koncert aztán gördült tovább, alig 4-5 alkalommal állt meg a zenekar az egyes betétek között. Ian Gillan, akinek a hangjára 1984-ben, a Black Sabbath-ból távozása után keresztet vetett a szakmai kritika − majdnem olyan volt, mint fénykorában. Kicsit lassabb, kicsit köpcösebb, kicsit lassabban mozgott − de bírta, és a magas hangokat is hozta. A dobok mögött ülő Ian Paice "tanár úr" (aki tudja, nézzen belőle valamelyik dob oktató-filmjébe, óriási élmény!!!) − a koncert első részét záró "Smoke on The Water" végén emelte fel először a dobszerkó melletti üvegét... hogy bírta? Roger Glover basszusjátéka "csak" a megszokott színvonalat hozta, a Purple fénykorát jelentő 69-73 periódus markáns basszusalapú dalai pont úgy szóltak, mint ahogy azt az albumokon megszokhattuk. A Jon Lord helyén 2002 óta dolgozó Don Airey nem tagadhatja le blues-os előéletét: a Gary Moore zenekarában kötelező finom, lassan hömpölygő billentyű-szólamok természetessége mellett a "Lazy", majd a nem sokkal ezután következő szólója − professzionális teljesítmény volt.
Én mégis Steve Morse parádés gitárjátékára adok utólag 10 pontot. Jó vásár volt, szerintem nemcsak megközelíti, mára már szemmagasságban van a teljesítménye − a nagy előd, Ritchie Blackmore munkáival. Minden gyűjtő figyelmébe ajánlom az 1999-es (ausztráliai) Abandon-koncert anyagát, én itt lettem kíváncsi először, hoppácska, ki is penget a Purple-ben Blackmore után?!!!
A "Smoke on The Water" utáni elköszönés − csak riszálás volt, érezte a közönség, visszajönnek még, persze − és így is történt. Bárkinek is volt az ötlete, egy olyan dallammal jöttek vissza, ami szerintem szerkesztői telitalálat: a világ egyik legjobb, legjellegzetesebb Hammond-alapjára épül a "Green Onions" (ea.: Booker T. & The MG's, kimondani és leírni is nehéz, inkább nem is játszották/játsszák a rádiók), egy 1962-es instrumentális felvétel, amely sokadik reneszánszát éli a (mi határainkon túli !!!) zenés kereskedelmi rádiókban, szerte a világon. Ezt a dallamot még az is ismeri, aki nem ismeri. És mivel alig egy perc után egyszercsak a "Hush" bevezetése bontakozott ki belőle, végleg le volt nyűgözve a Puskás népe, mozgott, pogózott, tapsolt mindenki − "megfogta" a közönséget a Deep Purple.
Egy gyors és feszült Glover basszus-szóló következett, majd egy 1970 júniusa óta ismerős dobritmus, melyet először is Ian Paice püfölt világgá − a "Black Night" szakította el az őrjöngés cérnáját − egy emberként üvöltött, tapsolt és tombolt a Puskás Stadion nagyon vegyes közönsége, mielőtt felgyulladt volna a világítás.
Nagyon megnyugtató volt ez a koncert − jó volt látni, érezni, hallani a magyar közönség lelkesedését. A tüzet, a szenvedélyt, az elismerést, ami mégiscsak ott van mindnyájunkban, pedig sem a rádiók, sem a lemezboltok nem táplálják a rockzene tüzét, egy olyan műfaj szeretetét, amelyet az utóbbi évek hazai ízlésformálói új cimkével láttak el: "at home music".
Tévedtek, skacok − de még nem késő, a Deep Purple "Now What?!" turnéja folytatódik: február 22-én és 23-án Tel Aviv, áprilisban Antwerpen és London, majd Japán arénai következnek, július 14-én pedig hozzánk nagyon közel, a horvátországi Zadar-ban lehet megnézni őket, ugyanezt a műsort.
Aki nem hiszi, tényleg járjon utána.
Szever Pál
deak.atti
2014. február 21., 05:26:13 (#13103)
Szia!
Nem úgy értettem a nem olcsót. Az átlagembernek egy átlagfizetésből nem olcsó. Igen,a többi is annyi. Ezért is kell megbecsülni azt a 90-95 százalékos telt házat, ami volt hétfőn. Kíváncsi leszek, hogy pl. a részemről maximálisan respektált Koncz Zsuzsa koncertjén mennyien lesznek. Nem ellene mondva,legyen telt ház, hiszen Ő a hazai zenei életben egy ugyanolyan ikon, mint nekünk a Deep Purple. De mondok mást. Tavalyelőtt Bécsben a Grand Zep-CF bulira 20 ojró/fő lett volna a beugró, ha Tibibacsi és jómagam nem szereplünk a listán. Az átszámolva 6000 forint, itthon kicsivel többért már ülőjegyet kapsz az Arénába. Itthon meg egy klub-bulin 1000-1500 forintokért tudsz bemenni. Szóval, ha onnan nézzük, akkor meg nem volt drága a hétfői jegy. Csak az arányok ... Ott egy küzdőtéri jegy 80-100 €. Ha itthon 30 ezer lenne, szerintem pár ezer megszállott savanyú képpel megvenné, és lenne egy fél Arénás buli. Mint 1990-ben a Gillan szólókoncert. Remélem, érthető, mire akarok kilyukadni.
DA
Nem úgy értettem a nem olcsót. Az átlagembernek egy átlagfizetésből nem olcsó. Igen,a többi is annyi. Ezért is kell megbecsülni azt a 90-95 százalékos telt házat, ami volt hétfőn. Kíváncsi leszek, hogy pl. a részemről maximálisan respektált Koncz Zsuzsa koncertjén mennyien lesznek. Nem ellene mondva,legyen telt ház, hiszen Ő a hazai zenei életben egy ugyanolyan ikon, mint nekünk a Deep Purple. De mondok mást. Tavalyelőtt Bécsben a Grand Zep-CF bulira 20 ojró/fő lett volna a beugró, ha Tibibacsi és jómagam nem szereplünk a listán. Az átszámolva 6000 forint, itthon kicsivel többért már ülőjegyet kapsz az Arénába. Itthon meg egy klub-bulin 1000-1500 forintokért tudsz bemenni. Szóval, ha onnan nézzük, akkor meg nem volt drága a hétfői jegy. Csak az arányok ... Ott egy küzdőtéri jegy 80-100 €. Ha itthon 30 ezer lenne, szerintem pár ezer megszállott savanyú képpel megvenné, és lenne egy fél Arénás buli. Mint 1990-ben a Gillan szólókoncert. Remélem, érthető, mire akarok kilyukadni.
DA
vigha
2014. február 21., 01:01:25 (#13102)
Papp László Sportaréna 2014 évi aktuális jegyáraiból:
pl.
Koncz Zsuzsa
7.900 Forint, 9.900 Forint, 10.900 Forint, 13.900 Forint, 15.900 Forint, 19.900 Forint
Ennio Morricone
9.900 Forint, 12.900 Forint, 14.900 Forint, 17.900 Forint, 19.900 Forint, 24.900 Forint, 39.900 Forint
A Deep Purple a Fezenen mennyiért is volt látogatható? És most milyen árakon volt elérhető? Biztos hogy a DP az a vadkapitalista aki csak a pénzért csinál mindent? Lehet, hogy drága a 10.000 Forintos Deep Purple koncertjegy, de a többi rendezvényhez klpest drágaság tekintetében nagyon a sor végén áll, színvonal tekintetében, meg nagyon a sor elején!
pl.
Koncz Zsuzsa
7.900 Forint, 9.900 Forint, 10.900 Forint, 13.900 Forint, 15.900 Forint, 19.900 Forint
Ennio Morricone
9.900 Forint, 12.900 Forint, 14.900 Forint, 17.900 Forint, 19.900 Forint, 24.900 Forint, 39.900 Forint
A Deep Purple a Fezenen mennyiért is volt látogatható? És most milyen árakon volt elérhető? Biztos hogy a DP az a vadkapitalista aki csak a pénzért csinál mindent? Lehet, hogy drága a 10.000 Forintos Deep Purple koncertjegy, de a többi rendezvényhez klpest drágaság tekintetében nagyon a sor végén áll, színvonal tekintetében, meg nagyon a sor elején!
Totyillloooo
2014. február 21., 00:04:48 (#13100)
Attiiiiii! Pont most én is borozgatom jóféle Bikavért!!!!!!!! Közben olyan hülyeségeket csináltam,mint pl borotválkozás,hajmosás.zuhanyzás,aztán borozgatás,aztán kezembe fogtam sorban a basszgityókat,,utána megbeszéltem magammal,hogy milyen jó hangszerek,és most Pörpűltet halllgatok,mégpedig a Sztrombrizsét..

Egyáltalán semmi gonoszság nincs mögötte !
Csak eszembe jutott, hogy a Heep is hány váltáson ment keresztül és még mindig megmaradt, Heep-nek ! Állandóan 5vözik a régi slágereket az újakkal s bár nekem sokszor más lenne a szetlista összeállításának koncepciója, de az lényegtelen...:-)
Jelenleg is stúdióban vannak és készül az új lemez, tehát koncertkörút is adatik majd megint, remélem budapesti állomással is :-) !
Lesz e még valaha, Deep Purple koncert azokkal a dalokkal amit Gillan sosem vállalt be ?!
Nem lehet azt mondani rá, hogy unalmas és kevésbé izgalmas lenne, mint a mai koncertjeik ....!
Személy szerin és várnám ! :-)