Guestbook
shotguy
30 March 2010, 08:10:03 (#5058)
Innen leszedhetitek az Ian Paice-eset: http://www.megaupload.com/?d=BQVASWSG
Atka
30 March 2010, 00:53:13 (#5057)
Egyelőre rövid leszek, mert -szokás szerint -majdnem leájulok a székről a fáradságtól...
Tehát a lényeg: Jonról nyolcadszorra is bebizonyosodott, hogy végtelenül csodálatos ember és muzsikus, Paicey-ről meg most először derült ki ugyanez. Mindketten nagyon jó humorúak is, illetve, amit még megtudtunk IP-ről az, hogy nagyon spontán ember. Azért az durva volt, hogy kezdés előtt félórával még azt sem tudtuk, hány nótát nyomunk, és melyikeket... ;-)) Végül azért egész jól összeálltak a spontán kiválasztott dalok szerkezetei, még a You Keep On Moving is viszonylag, amit saját bevallása szerint 30 éve nem játszott... ;-))
Folyt. köv.
Tehát a lényeg: Jonról nyolcadszorra is bebizonyosodott, hogy végtelenül csodálatos ember és muzsikus, Paicey-ről meg most először derült ki ugyanez. Mindketten nagyon jó humorúak is, illetve, amit még megtudtunk IP-ről az, hogy nagyon spontán ember. Azért az durva volt, hogy kezdés előtt félórával még azt sem tudtuk, hány nótát nyomunk, és melyikeket... ;-)) Végül azért egész jól összeálltak a spontán kiválasztott dalok szerkezetei, még a You Keep On Moving is viszonylag, amit saját bevallása szerint 30 éve nem játszott... ;-))
Folyt. köv.
Zora
29 March 2010, 20:55:55 (#5056)
Tibibácsi! Köszi a felvételeket, legalább ilyen formában megnézhetem a remek estét, ha már nem lehettem ott :(
tibibacsi
29 March 2010, 20:12:33 (#5055)
Halló fiúk halló lányok!
Újabb videókat tölthettek le, de most Paice bácsi és a Cry Free közös előadásáról.
http://tibibacsi.btx.hu/
Újabb videókat tölthettek le, de most Paice bácsi és a Cry Free közös előadásáról.
http://tibibacsi.btx.hu/
Atka
29 March 2010, 18:53:59 (#5054)
Kedves Várakozók! ;-)) Holnap közzétesszük hivatalos beszámolónkat is, de addig még én is írok itt a Vendégkönyvben. Most viszont rohanok próbára, mert szombaton Rocktogon, és az is különleges kihívás lesz, hamarosan meg is tudjátok, miért.
Ennyi titkot, mi? ;-))
Ennyi titkot, mi? ;-))
Sonkati
29 March 2010, 11:30:53 (#5052)
Miután hazaértünnk, alvás, pihenés volt, illetve a családé volt a főszerep. Most pedig dolgozom, tehát kis türelem, de ami késik... Egyébként jónak mondható az elmúlt hetünk, leszámítva egy-két dolgot.
Mr. PhotoUpLoadER
29 March 2010, 10:53:51 (#5051)
Nelli
28 March 2010, 22:25:19 (#5050)
Türelem srácok! Hadd térjenek észhez. Gondolom jó alaposan megünnepelték az eseményeket :)
Zora
28 March 2010, 18:22:19 (#5048)
Kedves MW!Köszi szépen a felvételt! Megtisztelő, hogy tőlem kérsz véleményt:)köszönjük, hogy eme megható pillanat részesei lehettünk:P Jó, hogy készült felvétel, így többször is átélhetjük ezt az élményt:D:P Hajrá máskor is!:)
tibibacsi
28 March 2010, 16:42:32 (#5047)
Mi a lelkünket kitesszük, hogy ott lehessünk a legtöbb koncerten, és tessék még nekünk kell kérni a tagokat pár jó szóért!.:-))))
Adri
28 March 2010, 15:09:41 (#5044)
Nagyon szeretnék élménybeszámolókat olvasni, maik a színpadról érkeznek. Mindenkitől. :)
shotguy
28 March 2010, 13:37:14 (#5043)
Felvettem az ian paice-es bulit,innen leszedhetitek: http://www.megaupload.com/?d=BQVASWSG
Pálinkás Ottó
28 March 2010, 12:43:13 (#5042)
A Drégelypalánk-i "56-os" buli óriási volt. A győri koncert JL-al fenomenális élményt nyújtott nekünk.
Nelli
27 March 2010, 23:55:23 (#5041)
Géphez most jutottam, értelmes gondolatokhoz még most sem.
Az biztos, nem volt egy szokványos este :) Végig az járt a fejemben, ilyen soha többet nem lesz. A koncert utáni események pedig egy külön fejezet :)
A videókat már visszanéztem, próbáltam pótolni, ami a gépre figyelés miatt kimaradt. Nem rossz, de tudnék rajta javítani, csak még nem tudom, hogy kell :(
Az biztos, nem volt egy szokványos este :) Végig az járt a fejemben, ilyen soha többet nem lesz. A koncert utáni események pedig egy külön fejezet :)
A videókat már visszanéztem, próbáltam pótolni, ami a gépre figyelés miatt kimaradt. Nem rossz, de tudnék rajta javítani, csak még nem tudom, hogy kell :(
dut(t)ka
27 March 2010, 19:11:08 (#5040)
Nem is tudom hol kezdjem. Mindenestre először is szeretnék köszönetet mondani a három felejthetetlen estéért, amit nem csak a két élő legenda hallgatása és látása váltott ki bennem. Minden elismerésem azért az alázatért, ami munkálkodik Bennetek a zene iránt, és azért a kitartásért, ami átlendít a holtpontokon is. Azt hiszem, ezekért a pillanatokért érdemes csinálni. És ezek a pillanatok egyre sűrűsödnek a zenekar életében...
A kezdete a győri happening-nek - számomra - a szerda esti próba volt. Mivel még "nem sok" hasonlón vettem részt, ahol kedvenc zenekarom, kedvenc Hammond-játékosa volt a főszereplő, így valóban óriási élményben volt részem. Testközelből látni Lord apró rezdüléseit, ami egy-egy jól megoldott vagy egy Általa másképpen elgondolt rész váltott ki Belőle. A türelmet, az előzékenységet és még hosszasan lehetne sorolni a pozitív jelzőket, amelyet a próba során is tanusított. Bár ezt sokan tudják Róla, hogy Ő egy hamisítatlan angol gentleman. Természetesen az igazsághoz hozzátartozik, hogy felerészben egy már jól bevált csapattal dolgozik ismét együtt. De úgy gondolom a Győri Filharmonikusokkal sem lehetett problémája. Rácz Mártonnal pedig láthatóan kiválóan megértik és érzik egymás gondolatait.
AZ előadás. Itt egy jóval családiasabb hangulat jött össze, mint mondjuk ami a MüPában volt, a terem méreteiből adódóan is. Viszont számomra a mai napig a fülemben csengenek azok a hangok, amelyeket nem utolsósorban a MüPa kiváló akusztikája okozott. Így aztán óhatatlanul is ahhoz az estéhez hasonlítom a hangzást. De majd szeptember 18-án - egy új műsorral - meghallgatjuk ott ismét.
A műsorral nem akarom a szót szaporítani, a szokásos volt. No persze a legnagyobb változást, a Steve Balsamo-t "helyettesítő" Atka hozta. Azt hiszem, hogy a zenekarból a legnagyobb teljesítményt Ő nyújtotta ezen az estén. Kétségtelen, hogy Lord lírai dalaihoz jobban passzol Balsamo hangja és stílusa, de ezt Atka ezen az estén sikerrel feledtette velünk. Ez egy majdnem profi produkció volt, viszont az izgalom és a feszültség tagadhatatlanul látszott az arcán. Mindezek ellenére le a kalappal e teljesítmény előtt! Nagyszerű volt!
Ian Paice. Ismét egy minden sztárallűröktől mentes EMBERt sikerült megismernünk. A hülye kérdésekre is megpróbált diplomatikus válaszokat adni, megfűszerezve a sajátos humorával. A dobklinikája igazán csak két rövid bemutató erejéig tartott. Úgy gondolom, hogy sokan reménykedtünk egy rövid "dobpárbaj megvívásában" Tamással. Hát ez csak remény maradt... A közös zenélés a zenekarral tökéletesre sikeredett. Ha csak azt néztem, hogy ki ül a dobok mögött, akkor azt hihettem, hogy itt és most a Deep Purple játszik. Paice-en is látszott, élvezi a játékot. Atka tökéletesen mozog ebben a világban, egyszerre három Purple énekes bőrébe bújt bele, és megidézte a Gillan-Coverdale-Hughes triót. Bár én úgy látom és hallom, mintha Hughes fele húzna a szíve egy kicsit :-) A banda többi tagja is profin hozta a Purple-soundot. Kifejezetten tetszett Tamás szólója a You Fool No One-ban.
Paice azt mondta, hogy amikor a Deep Purple nélkül lép színpadra, mindig "meztelennek" érzi magát. Ezen az estén volt ruha rajta, mert a Cry Free "felöltöztette".
Köszönet mégegyszer ezért a nagyszerű három napért. Ha előbb nem is, de Simperen biztosan találkozunk.
A kezdete a győri happening-nek - számomra - a szerda esti próba volt. Mivel még "nem sok" hasonlón vettem részt, ahol kedvenc zenekarom, kedvenc Hammond-játékosa volt a főszereplő, így valóban óriási élményben volt részem. Testközelből látni Lord apró rezdüléseit, ami egy-egy jól megoldott vagy egy Általa másképpen elgondolt rész váltott ki Belőle. A türelmet, az előzékenységet és még hosszasan lehetne sorolni a pozitív jelzőket, amelyet a próba során is tanusított. Bár ezt sokan tudják Róla, hogy Ő egy hamisítatlan angol gentleman. Természetesen az igazsághoz hozzátartozik, hogy felerészben egy már jól bevált csapattal dolgozik ismét együtt. De úgy gondolom a Győri Filharmonikusokkal sem lehetett problémája. Rácz Mártonnal pedig láthatóan kiválóan megértik és érzik egymás gondolatait.
AZ előadás. Itt egy jóval családiasabb hangulat jött össze, mint mondjuk ami a MüPában volt, a terem méreteiből adódóan is. Viszont számomra a mai napig a fülemben csengenek azok a hangok, amelyeket nem utolsósorban a MüPa kiváló akusztikája okozott. Így aztán óhatatlanul is ahhoz az estéhez hasonlítom a hangzást. De majd szeptember 18-án - egy új műsorral - meghallgatjuk ott ismét.
A műsorral nem akarom a szót szaporítani, a szokásos volt. No persze a legnagyobb változást, a Steve Balsamo-t "helyettesítő" Atka hozta. Azt hiszem, hogy a zenekarból a legnagyobb teljesítményt Ő nyújtotta ezen az estén. Kétségtelen, hogy Lord lírai dalaihoz jobban passzol Balsamo hangja és stílusa, de ezt Atka ezen az estén sikerrel feledtette velünk. Ez egy majdnem profi produkció volt, viszont az izgalom és a feszültség tagadhatatlanul látszott az arcán. Mindezek ellenére le a kalappal e teljesítmény előtt! Nagyszerű volt!
Ian Paice. Ismét egy minden sztárallűröktől mentes EMBERt sikerült megismernünk. A hülye kérdésekre is megpróbált diplomatikus válaszokat adni, megfűszerezve a sajátos humorával. A dobklinikája igazán csak két rövid bemutató erejéig tartott. Úgy gondolom, hogy sokan reménykedtünk egy rövid "dobpárbaj megvívásában" Tamással. Hát ez csak remény maradt... A közös zenélés a zenekarral tökéletesre sikeredett. Ha csak azt néztem, hogy ki ül a dobok mögött, akkor azt hihettem, hogy itt és most a Deep Purple játszik. Paice-en is látszott, élvezi a játékot. Atka tökéletesen mozog ebben a világban, egyszerre három Purple énekes bőrébe bújt bele, és megidézte a Gillan-Coverdale-Hughes triót. Bár én úgy látom és hallom, mintha Hughes fele húzna a szíve egy kicsit :-) A banda többi tagja is profin hozta a Purple-soundot. Kifejezetten tetszett Tamás szólója a You Fool No One-ban.
Paice azt mondta, hogy amikor a Deep Purple nélkül lép színpadra, mindig "meztelennek" érzi magát. Ezen az estén volt ruha rajta, mert a Cry Free "felöltöztette".
Köszönet mégegyszer ezért a nagyszerű három napért. Ha előbb nem is, de Simperen biztosan találkozunk.
Mennyire volt más ez (JL) a koncert, mint a többi?
Mi járt a fejedben, mikor csak ott ültél a széken?
Más éneklési stílust kívánt ez a koncert, mint amit megszoktál?
Mit éreztél, mikor megtudtad, hogy Te énekelsz?
Hogyan készültél?
... ;)))