CRY FREE - Deep Purple's Favourite Tribute - Guestbook - www.cryfree.hu

Pedig én csak annyit irtam:Ritchie a legnagyobb:-)))jo kis beszélgetés kerekedett ki belőle!

Ez az interjú tényleg baromi érdekes! Köszi, töki!
Ui. Igen, a Telének tényleg nem állna jól a nagy fej, bár mintha láttam volna már olyat is...

Igen a '93as Birminghami koncert, hozzájuk képest gyenge.
Vagyishát Blackmorenak a töke televan az egészzel.
A hangzás jó, a dalok is pontosak, de kevés a jam, az improvizáció, sőt több szólót végig em játszik Blackmore, Lord menti meg, úgyahogy a bulit.
Pedig azon a 25 évfordulós turnén is volt amikor elemében volt Blackmore és nbagyon nagyot zúzott az Anyaban például.
De a DVD-nn is látott bulihoz kéest utána sokkal felszabadultabb volt a mester Doogie White mellett a Rainbow-ban.

Még egy érdekesség Satriani-tól:
https://www.youtube.com/watch?v=xS9cNwOrgYY

A téma nem is annyira hirtelen egy Deep Purple/Cry Free vendégkönyben. Mellesleg évek óta vita tárgya Attila és köztem :) Jó érvek. Én sem egészen tudományosan közelítek, én a Fender-t szeretem. Azzal a fejjel, amivel '54 körül kitalálták. Csak nézőpont kérdése, onnan a nagyfej tűnik ormótlannak. Képzeld el a Telecaster-t Strat fejjel! Nem nézne ki jól.

Üdv!

Erre próbáltam én is rámutatni, persze nem megbántva a Morse iránt elkötelezett rajongókat. Mint ember, mint zenekari tag biztosan egész más kategória, mint Blackmore, bár Veled ellentétben nekem nincs szerencsém személyesen ismerni, gondolok itt ilyen beszélgetős szintre ezzel. De a játéka sokkal egysíkúbb, megint csak nem megbántva ezzel senkit, mint Blackmore-é. Mindenkinek tudom ajánlani az 1993-as turnéról (mint végül kiderült, Blackmore búcsú-turnéról) készült DVD-t. Ott RB egészen mást játszik a koncerten, mint a korábban készült felvételeken. Persze, a kötelező riffek a helyükön vannak, de a szólók, a köztes akkordok, mind-mind gyökeresen mások,mint akár csak egy 1991-es felvételt meghallgatva. Én úgy gondolom,hogy ez tudatos volt, a különállásnak, vagy valamiféle reprezentálása annak, hogy Ő már igazából nem is a zenekar tagja, csak úgy gitározgat éppen itt. Tudom, hogy ez most baromi hülyén hangzik, de valami efféle jön le a dologból. Satriani-ról meg a Morse kiválasztását is taglaló cikkben Gillan azt mondta: "Az első pillanatban beilleszkedett a Deep Purple-be. Nem volt többé hiszti, meg előre nem látható probléma.". A DVD-ről meg azt mondta: "Nem akartuk rögzíteni a turnét, de Ritchie szerződése még egy lemezre szólt, nekünk meg annyira elegünk lett belőle, hogy eldöntöttük, inkább kiadunk egy élő albumot, csak szabaduljunk meg tőle!" (bocsánat, 15 éve olvastam ezeket a dolgokat, a lényeg ez, de a szavak lehet, hogy nem stimmelnek már pontosan). Itt mondta el azt is, hogy miért nem tudott Satch hosszabb távon beszállni a DP-be. Én teljes mértékben egyetértek azzal, amit mondtál valamelyik hosszabb interjúdban pár hete, hogy a jelenlegi felállásból még kinéz 1 vagy legfeljebb 2 lemez, meg néhány turné. Aminek során biztosan eljutnak majd Budapestre is. Ezeknek örülni kell, meg annak is, hogy van nekünk CF, és a Deep Purple feloszlása után is tudunk még DP koncertre menni. Ti mint alkotók, mi mint nézők. De addig azért még sokat kelljen aludni... ;-)

DA

Azok kedvéért, akik esetleg csodálkoznának, hogy honnan jött hirtelen a "Fender fej" téma, elárulom, hogy ezt tegnap hajnalban diskuráltuk Edemmel a Vadvirágban. ;-))

És itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem mindenkinek, aki eljött megnézni minket Csabikával Queen-ileg, egész sokan összejöttünk!
Tibibácsi, most is nyomod a setlistet? ;-)))

És vissza a "jó fej Fenderekhez" ( ;-)) ), én nem tudományosan közelítek, hanem imádom Hendrixet és Blackmore-t, tehát nekem az "A" Strat, amin ők játszottak. Ennyi. Az után pedig bizony nagyon kis csököttnek néz ki a kisebbik fej! ;-)) A Telecaster fejéről nem is beszélve, amit én nagyon kis nyominak találok, de most majd jópáran nekem estek emiatt, élen Olival! ;-))

Attilám!

Fender ügyben...nekem több bajom is van a nagyfejes Stratocasterrel. Először is a fej a Jazzmaster-é (amin természetesen kiválóan mutat). Az eredeti Fender logót '61 körül átdolgozták és miután a CBS megvette a céget (inkább beolvasztotta), egy rusnya nagy fekete logó következett, mellette nagybetűkkel hogy STRATOCASTER, ne is beszéljünk a még rondább bullet elemről. Ezenkívül még voltak gondok a hangszerek minőségével, de az egész nagyfejes Fender húzás óriási bukás lett volna, ha Hendrix nem jelenik meg a színen.
Összességében belőlem mindig a CBS korszak iránti ellenérzésemet váltja ki. És jó a Telecaster-fej is, a Telecasteren. Ahogy a Strat-é a Strat-on, és a nagyfej a Jazzmaster-en és Jaguar-on.

Atka, ne harapd le a "fejem"! :)

Teljesen egyetértek az előttem szólókkal. Azt, hogy Blackmore vagy Morse bír-e "dúsabb fantáziával" csak annyival pontosítanám, hogy míg Blackmore a szólók terén kreatívabb, addig Morse a riffek és dalszerzés terén. A szólói erősen country és bluegrass jellegűek bizonyos értelemben. Mellesleg Blackmore nekem sokszor nem tetszett élő felvételeken, néha mintha nem ugyanaz játszana, mint aki a felvételeken. Valószínűleg a zsenik őrültek.

Megnéztem ezt a Child-ot, és milyen jól tettem! (Köszi, Balázs!) Jon óriási intrót játszik benne, imádom!! IG is beleteszi szívét-lelkét. Igen, a gitárszóló csak olyan, mint bármelyik Morse szóló... Szerintem Olika, aki szintén nem használ (szinte) semmi klasszikus Blackmore elemet, sokkal közelebb jár a dal igazi hangulatához!

Érdekes amúgy ez a Morse kérdés... Az az alapvető igazság, amit deak.atti írt le, és azért már hálásak lehetünk Steve-nek! Ezen felül egy óriási fazon, színpadon is, és amúgy is. Volt szerencsém jó párszor beszélgetni vele, nagyon király arc, és persze eszméletlen jó gitáros! Viszont, ami nagyon érdekes... Én gyakorlatilag az összes Blackmore szólót hangról hangra el tudom énekelni, annyira karakteresek, egyéniek és dallamosak a szólói, míg Steve dolgai nem maradnak meg bennem. Valahogy, mintha minden szólója ugyanolyan lenne! Hatalmas tekerés, majd hirtelen egy nyújtott és hosszan kitartott hang, aztán megint egy nagy tekerés, és megint egy tartott hang, ez megy (szinte) mindig. Néhány kivételtől eltekintve (pl. Sometimes vagy Walk On), nem tudnék egy emlékezetes részt sem felidézni a szólóiból. Ugyanez vonatkozik Don Airey-re is. Technikailag ő is übermegagiga, jóval előrébb jár, mint Jon, de egyetlen (számomra) emlékezetes szólója sincs! Jonnak minden szólója egy dalon belüli külön kompozíció! Simán végigéneklitek-fütyülitek hangról hangra a Demon's Eye, Pictures Of Home, Maybe I'm A Leo, Lazy (és felsorolhatnám az összes Purple dalt!) szólóit, annyira egyéniek, dallamosak és szerethetők!

Szia!

Satch 1993-ban játszott velük azon a japán turnén, amire Blackmore már nem volt hajlandó elmenni. Utána még egy európai turnén volt kisegítő tag (van is ebből az időből egy letölthető bootleg "Knockin' At Saarbrücken" címmel), de kiderült, hogy szerződésbeli kötelezettségek miatt még 2 évig nem lehetne hivatalosan a Deep Purple tagja. Így hát leszervezték Steve Morse-t helyette. Gillan azt mondta egy cikkben, hogy érdekesen választották ki Morse-t: leültek négyen, fogtak egy-egy papírt, és ráírtak 5 nevet, hogy kivel játszanának szívesen együtt a zenekarban. Utána megnézték, hogy ki mit írt. Csak Morse neve szerepelt mindannyiuk papírján ... Az, hogy milyen gitáros, megítélés kérdése. Hogy nagyon jó gitáros, az tény. Nehéz megfogalmaznom úgy, hogy ne bántsak meg senkit ezzel, de nem egy Blackmore. Az öreg szerintem sokkal dúsabb fantáziával rendelkezett nála, értem ezt a játék terén. De tény: ha Ő nincs, akkor talán ma nincs Deep Purple. Szegényebbek lennénk 6-8 remek koncerttel, DVD-kkel, albumokkal, sok zenehallgatással, szóval örülhetünk, hogy megtalálták Őt annó 1994-ben. Blackmore egy van, és kész. Még a fia, Jürgen (ez akár 20 milliós kérdés is lehetett volna a "Legyen Ön is milliomos"-ban: mi a keresztneve Ritchie Blackmore fiának? Tuti, hogy a Jürgent senki nem jelöli meg ...) sem olyan jó gitáros (de nem is rossz!), mint a fater. Pedig ott aztán van vérvonal, meg DNS gazdagon... :o)

DA

nekem az eredeti lesz mindig az igazi.örök kedvenc.mint a Fools,Child,Soldier,Somethimes.és Ritchie a legnagyobb!

Köszi Tibibácsi.
Nem ismertem, igazi csemege, és több a blues feeling benne, mint az eredetiben.
Ja amúgy maga Blackmore nem szerette a dalt, le is hagyták eredetileg a machine headről.

Balázs! Nekem meg ez jön be de nagyon.

http://www.youtube.com/watch?v=tEhojEjYSic

Én elvagyok Satrianival, számomra feelingesebb mégha modernebb is mint Malmsteen.
Amúgy egyszer Malmsteen is játszott a bandával, igaz csak vendégként.
Steve Morset sokan máig nem tudták elfogadni.
Én bírom, a Sometimes i feel like screaming zeniális, meg a well dressed guitar solo is.
http://www.youtube.com/watch?v=Id6OyLCjBeA

A child in time tőle sem igazán jön be..
http://www.youtube.com/watch?v=GIz0Ac1P6nY

viszont a when a blind man cries, az nagyon
http://www.youtube.com/watch?v=C3_XJf1TAzU

Egyébként Satriani óriási volt a Purple-ben.

Az, hogy valaki leírja a véleményét egy fórumban, természetes, hisz ezért van.
De a zene, és egyéb művészetek kapcsán is, nem létezik objektív mérce, hogy ki a jobb, és miért. Ízlések és pofonok, vélemények.
Örültem, hogy nem lettem lehurrogva egy korábbi véleményem miatt :)
De visszatérve, pl egy Joe Satriani, Malmsteen, vagy Steve Morse gitárjátékára, nem lehet az a panasz, hogy nem olyan, mint Blackmore. Nálam is Blackmore a kedvenc, de leginkább akkor, ha jammelős kedvében van.

Jó dolog tud lenni egy frankó kis vita, volt is itt már a vendégkönyvben pár izgalmas véleményütköztetés, de Veled azért vigyázunk, mert abból általában baj szokott lenni! ;-)) Kicsit forrófejű vagy (de mi ilyennek szeretünk! ;-)) ), és a vitákban sokszor az érzelmeid vezetnek, akár a tényekkel szemben is, amiből sértődés szokott lenni. Vagy Te, vagy valaki más gyakran sértődik meg a végén, azt meg jobb elkerülni itt, családi körben! ;-)) Ezért bölcs dolog továbblépni. ;-)) Aki egyébként ismer, tudja, hogy milyen nehéz számomra ezt leírni, mert sokkal inkább jönne természetesen belőlem egy 3 oldalas cáfoló komment ( ;-)) ), mint egy ilyen finom megoldás, de ha már így öregszem, próbáljak már meg bölcsebb is lenni, nem igaz? ;-))
Szóval szerintem hagyjuk a Queen-t (aki szereti, és ráér, jöjjön el ma este, aki nem, maradjon otthon! ;-)) ), és hagyjuk a Uriah Heep-et is! Koncentráljunk a DEEP PURPLE-re! Azt mindenki szereti itt! ;-)) Lassan úgyis megkezdődhet az izgatott California Jam várakozás! Én már nagyon izgatott vagyok! ;-)))

Nem depis, Tbikém, hanem inkább filozófikus...De mindegy. '68-ból....

Nem azt mondtam, hogy a Queen '75-ben alakult,ezt félreértetted...Csupán, a Bohém Rapszódiás lemezig igazából nem sokat hallottunk róluk, sem itthon , de a földteke nyugatibb részén ...Addig, ugyan nézzük már meg, milyen lemezeket jelentetett meg a UH...(!) Az elődök elődeihez megint csak nem érdemes visszamenni, mert az polémiához vezet.
Hát, van bizony Attila, akinek "steril" Fred hangja, már hadd mondjam el , ha ilyen benyomást tesz rám. Attól még szerethetik millióan, nem fog a renoméja csökkenni, mert egy halásztelki 'rockernek' más véleménye van.
Igazából egy jót vitázni itt nem lehet, mert rögtön "ugorjuk át a témát" jön, nem is értem miért van ez?...
Annyi dicséret mellé, megannyi off szövegek közé azt hittem befér néha egy egy izgalmas téma, rájöttem, ezzel talán nem itt kell próbálkozni.
Hail and Hell !