CRY FREE - Deep Purple's Favourite Tribute - Vendégkönyv - www.cryfree.hu

http://www.youtube.com/watch?v=pZLT7wV9l6U
na ez mekkora!!közepétöl az a gitárszolo!!!!!meg oly ismerös ez a kalapos bass-gitáros:-)))6:00 perc környékén őrül meg Ritchie!!!

Csupán két etüd, amivel megerősíteném egy , már régebben hangoztatott véleményemet, hogy a slágereken túl vannak az igazi gyöngyszemek egyes zenekarok életében....A Purple-re is igaz lehet, részben..

http://www.youtube.com/watch?v=rzkfGW3-QP4

http://www.youtube.com/watch?v=8vPVd4o_A14&feature=related

Igaz , a kilencvenes évektől elmentek a hangszálai :-(((
Nem vigyázott rá, mert azért ez korán történt vele...

Hát, mondjuk, Gyula a hangjával is....Azzééé, ne máááá :-)

Én is épp ezen elmélkedtem a minap. Csak a mai 15-30 éve pályán lévő sztárjainkról. Hogy igazából egyikük sem a hangjával, hanem inkább az egyéniségével tűnt ki a többiek közül és lett sztár.Jó estben ha 3 hangot ki tudnak énekelni tisztán. Fura...

1982-ben P.Box koncerten még én is voltam az Ikarus Műv. házban.
Annyian voltak, hogy nem lehetett már bejutni ezért a nagyterem ablakán másztam be. Akkor még átfértem az ablakrácson, belülről meg húztak befelé. A mai napig is emlékszem rá. Természetesen surranóban, farmerben ahogy kell.

azért Takács Tomi az elsö két Karthágo albumon leénekelte a csillagokat az égröl!!!!az világszinvonalu teljesitmény volt!és Kalapács Jozsinak mikor megérett a hangja az Ösztön és a Totem lemezeken csucs volt .csak hát azután...:-((((zuhanorepülés mint Gillan esetében.tudja mindenki miért...

Pssszzzz....
Na, az kimaradt :-))))
De nem tudom, hogyan ? :-)))

Aha :-) Művelődési Központ, Celldömölk

A koncerten tuti ott voltam, dut(t)ka! :-)))
Nem tudom már hol volt éppen, de biztosan nem hagytam ki egyet sem :-)
Corvin mozi ? Dési Művház? :-))

Egyértelmű, hogy frontemberek, vagyis inkább rocktorkok tekintetében Vikidál volt a nyerő. Benne szinte minden megvolt, ami egy zenekar "szószólójává" teheti az embert. A hangja mindenképp...
Sohasem felejtem, milyen jót csocsóztam Vele 1983 decemberében egy P.Box koncert után, mialatt Bencsik 'Samu' az egyik sarokban pengetett egy akusztikus gitárt...

Álljon itt egy élő felvétel és gondoljunk csak bele, mekkora volt Pitkin.......

http://www.youtube.com/watch?v=6vQP7Nh2u4M

Tibikém, millleen a klip ? :-)))

Vikidál, a fénykorában ugyancsak nemzetközi szintű volt...Csak meg kell hallgatni a korabeli felvételeket és még azt is hozzátenni, hogy az akkori stúdiótechnikával rendre elbaszták a gitár soundokat, de a dobét is ! Az ének , egy londoni stúdiómunka után....és ha Gyula Liverpoolban születik...
Nnna.
Talán aki még igazából tetszett anno, az Vertig Józsi volt, de sajnos túl hamar beárnyékolta a sors, hogy igazi sztárrá nője ki magát !

http://www.youtube.com/watch?v=BdhbyfXQUi4&feature=related

Amúgy nem csak az LGT-vel kapcsolatban problémám, hogy nincs benne igazán jó hangú, igazi frontember, hanem szinte az egész magyar rockszakma problémája ez a 60-as évektől napjainkig! Mondjatok egy magyar Gillan-t, egy Coverdale-t, egy Hughes-t, egy Dio-t, egy Plant-et, egy Byron-t (hogy Karesz is örüljön! ;-)) )! Mondjuk, a régi Vikidál, talán... Jó torka volt még Tunyónak, Varga Miklósnak... A többiek sem szarok, persze! Apáink szerették Kóbort, én kölyökként Patakit, de olyan nagy hangok lennének? Jók voltak, meg beleillettek a képbe, elfogadtuk őket, de nem szartuk össze magunkat azért a vokális teljesítménytől! D. Nagy? Takáts Tomi? Nagy Feró? OK, jó arcok, meg minden, de meg sem közelítenek egy Gillan-t! Még távolról sem! Török Ádám? Hobo? Őket megint szeretjük, az egyéniségük miatt, de mint énekesek?? Akkor szeretjük Charlie-t meg a Bill-t a ráspolyos hangjuk miatt, meg a múltuk, meg szintén a személyiségük miatt, de azért, ha objektíven nézzük őket, mint énekes/frontemberek... Nem mondom, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál lenne a mérce, de amikor az összes induló közül -ha jól emlékszem -utolsó előtti lett Charlie, akkor azért én is rájöttem az első csodálkozás után, hogy mit is vártam: itthon a múltja miatt tiszteljük, a jó dalok miatt szeretjük, de már a tónusát is megszoktuk, és azért persze tud énekelni is, vérprofi a csávó! De ha mindettől lecsupaszítjuk, és úgy nézzük, ahogy egy külföldi először látja, akkor egy madárijesztő külsejű, szerencsétlen öreg alkoholistát látunk, repedtfazék hanggal. Amúgy én nagyon bírom, nem akarom savazni, büszke lennék, ha valaha fele annyit elérnék, mint ő, de ha tényszerűen nézzük... Aztán jött a metal: Kalapács Józsi, Paksi Endre, Smici... OK, ők is tették a dolgukat, sokan szerették őket, de azért hallgassunk már meg egymás után egy Pokolgépet meg egy Iron Maident, egy Judas Priestet meg egy Ossiant, illetve egy Metallicát meg egy Moby Dicket! Ég és föld!!! És még sorolhatnám! Hippergyászos a magyar énekesfelhozatal 50 évre visszamenően!!

Azért azt se feledjük, hogy ez egy negyvenéves cucc....Amikor a köztudatban (médiák , ugyebár...)- az 'Isten véled édes Piroskám', az 'Almát eszem', meg sorolhatnám még milyen c-kategóriás dalok nyomultak...!
A '71-es LGT nem i s véletlenül lett nyugaton, főleg Amerikában nagy sikertörténet...
Egyébként sajnos, ez ma sincs másképp! A prémium kategóriás zenekarok nem is tudnak nálunk fellépni a nézőhiány miatt...De egy LL.Junior, Caramel, Fluorita...-azok aratnak..:-(((

Ezt meg egyértelműen a Hard Lovin' Man inspirálta!

Ebben tényleg erős az Emerson hatás, bár azért Jon cuccaiból is merített Presser. Király Hammondozás! A gitározás viszont egy az egyben '69-es Blackmore, hangzásra is, játékra is. ;-))
Király progresszív cucc! Egyedül az ének határeset, de az adott orgánumból kihozta, amit lehetett, nem rossz. Az LGT-t azért nem tudtam soha meghallgatni, mert Pressernek és Somlónak is annyira szörnyű alaporgánuma van! Egyszerre torkos és orros, néha annyira torzulnak már a szavak, hogy szinte alig értem őket, és konkrétan bántja a fülem, amit hallok. Óriási muzsikusok és dalszerzők, de úgy is lett volna rendjén, ha hangszerrel a kezükben maradnak. Kellett volna oda egy széphangú dalnok!

Szia!

'87-ben volt itt a Genesis. Az Invisible Touch album turnéja volt. Én nem voltam ott rajta sajnos...:o( A közelmúltban sikerült beszerezni a '87-es Wembley bulit DVD-n, azóta még jobban bánom. De amit soha nem bocsátok meg magamnak, az a '94-es Schwechat-i Pink Floyd! Ugyanott árulták Pesten a jegyeket, egy utazási irodában, ahol a '93-as Purple-ra, és még pénzem is volt rá, de megvontam a vállam, hogy " áhh, Pink Floyd... nem megyek...". Míg élek, addig bánom, komolyan. Főleg, hogy szegény Rick Wright meghalt a közelmúltban, úgy meg főleg.

DA

Karesz!
Ezt még Emerson is megirigyelhette volna.-)))