CRY FREE - Deep Purple's Favourite Tribute - Vendégkönyv - www.cryfree.hu

Köszönöm és akkor ugyanazt, ha lehetne mint Halásztelken ! ;-))))

Jelen állás szerint az október 26-i buli Machine Head 40 tribute lesz, de az nem tölti ki a teljes műsoridőt, úgyhogy lehet kérni szülinapi ajándékdalt! ;-))

Ez így van !

Egy kis akusztikus off ! :-)))

http://www.youtube.com/watch?v=H8KTDA20Rzk

Tulajdonképpen ha zenekaron belül az énekes, elődei repertoárját teszi műsorra , az is Tribute ?
Mert, Bernie mindegyiktől énekel bizony...!
Bár tette volna ezt Big Ian ! :-))
Akkor nem "haragudnék " rá ! :-))

Apropopó! Látom, az októberi dátumot! Koncept műsor lesz, vagy "standard" ? :-))
Mert 52. születésnapom lesz 22 -én és bizony kérnék egy számot, ha lehetne ?! ;-))))

Kommented minden sorával egyetértek, Karcsi bácsi! :-) Morrison úgy volt jó, ahogy volt, de én meg Hendrix énekét is imádom, holott az már tényleg alig több, mint beszéd! ;-))) Ezzel együtt tök feelinges, úgy jó, ahogy van. Nem is szeretem, amikor a Hendrix-feldolgozásokban elkezdenek "hangszál-akrobatikázni" az énekesek. Az úgy jó, ahogy Hendrix nyomta! Szinte beszélve. Még rágózott is közben a csávó!! Ha! ;-))
Viszont ha tribute-ról van szó, akkor nincs mese! Ha valaki Zep tribute-ban akar énekelni, vagy akár Purple-ben (különösen Coverdale-t és Hughes-t), vagy Dio-s Rainbow-ban, Sabbath-ban, csak akkor tegye, ha el tudja énekelni a számokat. Márpedig azok a csávók a csillagok közt énekeltek, úgyhogy ahhoz magas hang kell, vagy technikával fel kell "húzni" oda! Nincs lehangolóbb, mint amikor oktávval mélyebben énekel, vagy minden magasat elkamuzik egy énekes, mert nem képes a hiteles interpretálásra. Annál csak az még rosszabb, ha minden áron kipréseli az eredetit izomból, torokból, és még hallgatni is fáj. Mindannyiunknak van ilyen tapasztalata bőven...

Azééé, jól "beheppeltem" csak meg ne lássa valaki ...:-)))
Így jár, aki nem olvassa át amit írogat...:-)))
Bocsi a hibákért ! :-)))

Végre "él" a vendégkönyv...:-)
Legalább a kérdésekre, észrevételekre válaszok is jönnek ! ( Nem mintha Atti nem ezt tette volna mindig....de szinte, csak ő......)

Én laikusként annyit tennék hozzá az érdekes szakmai vitához, hogy szerintem nem igazán a hangmagasság teszi naggyá a rockénekest....!
Úgy van ahogy Atka mondta, mennyi más is kell még oda..! De a legelső, a közönség által elfogadott karakter, stílus !!!
Ez amin nem lehet vitatkozni, mert a közönség az Isten az előadók, művészek számára !
Nem vagyok Zepp rajongó, így a slágereken kívül nem ismerem Robert Plant egyéb munkásságát, ezért ezt hagynám is...
Tunyó, aki mellesleg a magyar rockzene ikonikus alakja, jól tette , hogy nem vállalta be anno azt a nótát, ez is profizmusát erősíti...! Amit énekelt, azt viszont egyedülálló, magas színvonalon tette és ez emelte a legnagyobbak közé.
(Baranyi Laci orgánuma kimondottan hasonlít rá, nagyot nyert vele a Mobil !)
Mi, Hepp rajongók is hozzászokhattunk a gyakori tagcserékhez, anno...De marhára érdekes, ellentétben a Purple fanatikusokkal, mi szinte minden tagot szerettünk, elfogadtunk a zenekarban s családtagnak tekintettünk rájuk....Talán ezért sincs Mark-1-2-3-stb...:-)
Pedig énekhang tekintetében igencsak változatos stílusok, hangszínek jelentek meg, sőt! Mi lett volna akkor, ha DC, nem viszkis üveggel a kezében jelenik meg a meghallgatáson...? :-)))
Nagyon nagy példa erre Bernie Shaw, mert ő már (úgy mint Atka) elénekelt minden érából majdnem minden dalt és soha (!) nem okozott csalódást, még az akusztikus lemezen is mekkora kellemes meglepetést okozott énekével, hogy hozta már "le" Byron, Lawton számait...!!! Mindezt koncertlemezen és DVD-n....
Pedig nem úgy énekelte őket, mint az eredeti hősök !....
Amolyan "bernisen" de a lényegre profin figyelt : magas fokú alázattal, szakmaisággal, szerénységgel (!) - tehát nem akart túllicitálni elődjein...- és nem kevésbé nagy - nagy emócióval, lélekkel nyúlt a nótákhoz és ez tette teljesítményét felejthetetlenné!
Jim Morrison másfél oktávnál többet, asszem, nem énekelt soha.....És mekkora világsztár lett, nem kimondottan balhéival, hanem zenéjükkel, csapatában a The Doors -al ! :-)))))
Asszem itt is bejön a metafizikai kommunikáció.....- enélkül csinálhat ember bármit a színpadon, ha ezt a közönség nem érzi meg, nem áll rá a hullámhosszra, akkor azt a produkciót megette a fene ! :-)

Na, ez így OK! Ez teljesen kerek.

Nehogy valaki félreértse ezt! Nem arról van szó, hogy felém nem lehet kritikai kommentekkel élni, mert nagyon is lehet, sőt, kimondottan örülök neki, ha jogos és igényesen van megfogalmazva, mert abból tudok építkezni. De ha valaki egy nyilvánvalóan téves kritikával megszólít, azt nem fogom elengedni a virtuális fülem mellett! Amúgy meg ez a Plant mutatvány nyilván elég új nekem, mert behatóan még csak egy éve tanulmányozom (bár 20 éve énekelem), úgyhogy még kísérletezek vele sokat, de egy-két nóta már faszán beállt. Úgyhogy én még nem jelenteném ki, hogy sosem tudnék Plant klón lenni! ;-)) Azért jó pár stílusjegyét levettem már, alakul a karakter! ;-)) Nyilván a 17 év intenzív Deep Purple-özéshez mérten a 4 db Zep tribute koncert összehasonlíthatatlanul kevés tapasztalat, de alakul a dolog! ;-))

Igen, eredetileg baritonális a hangom, amit Márta nénivel emeltünk fel a tenor lágéba, vagyis ún. "felhúzott tenor" vagyok. Most megint úgy tűnik, hogy a saját vállam veregetem (bocsi... ;-)) ), de így még nagyobb fegyvertény a "szopránba" hajló Plant dolgait reprodukálnom. El kellett sajátítanom hozzá a technikát, és miután fejben-torokban helyén volt a dolog, a szívben is helyre kellett rakni, ui. Zepet nem lehet fejjel, klasszikus énektechnikával énekelni. Plant sem úgy nyomta, hanem ahogy a szívéből (és persze a torkából) kiszakadt. Vagyis meg kellett tanulnom ehhez a technikát, de azt is, hogy hogyan kapcsoljam ki, pontosabban rakjam a háttérbe egy kicsit, és toljam ösztönösen ezeket a szenvedélyes dallamokat (úgyhogy persze a háttérben dolgozik a technika).

Ha megkérdezed Márta nénit, azt is elmondja, hogy a klasszikus opera művek férfiszólamait maximum C-ig írják. Az ún. "C-s tenorok", akik tudnak magas C-t énekelni (persze a női magas C alatt egy oktávval), pedig óriási becsben vannak tartva, és nincs is sok belőlük. Plant ennek még fölé is ment (egészen E-ig) a stúdióban, de koncerten (az első pár év után) nem nagyon, max. falzettben. Aztán nagyon hamar már a C-ket sem merte bevállalni, mert rendszeresen elcsuklott a hangja közben. Lement a még kényelmesebb A-kra. Én az ereje teljében lévő Plant dallamait választottam szombaton, és rendre ki is énekeltem őket. Nem falzettben, nem elvékonyodó, nem elcsukló vagy félrecsúszó hangon, hanem tökösen, rockosan. Ne haragudjatok, hogy most nem szerénykedek, de erre tényleg büszke vagyok. Erre nem sokan képesek. Maga Plant sem, sajnos, már régesrég. Én nagyon sok magyar énekestől hallottam már Zepet: Rudán Joe, Dávid Roland, Kósa Zsolt, Sághy Kálmán, Holubecz Bálint, de még Téged is hallottunk amúgy, Töki, Balatonszemesen, remember? ;-)) Volt, aki nem érte el azt a magasságot, volt, aki igen, de csak egy erőtlen, elcsukló hangon, volt, aki hamis lett már abban a lágéban, volt, aki modoros volt, volt, akinek jobb napjain ment, de ha túl sokat ivott, botrányos lett a teljesítménye, volt, aki torokból próbálta, és fájt még hallgatni is, voltak többen is, akik angoltudás híján a szövegbe és a kiejtésbe botlottak bele... Baromi nehéz Plant-et jól énekelni! A magasság miatt is, a tökösség miatt is, a végtelenül feelinges spontaneitás miatt is, és ne feledjük, hogy Robert Plant egy szexisten volt! Sőt, még ma is van egy komoly kisugárzása! Aki oda akar állni egy mikrofon elé Zeppelint énekelni, annak kinézetre is ott kell ám lenni, amit a felsorolt urak közül kevesen mondhatnak el. Abból a listából egyértelműen Dávid Roland a csúcs! Neki a hangmagassága, a tónusa és a megjelenése is abszolút megvolt, a Zep rajongással együtt. Az angol kiejtésén még csiszolhatott volna, de az sem volt gáz. Ő emberileg alkalmatlan a csapatmunkára, sajnos, ez tavaly (is) kiderült. Az, hogy a Zep Session ezek után kizárólag velem akart/akar dolgozni, a fentiek tükrében óriási elismerés. Igyekszem is mghálálni, ezerrel dolgozom a dalokon! ;-))

Még egy érdekes adalék: kéthete Csabikával beugrottunk egy bandába Purple-t, Zep-et és Uriah Heepet tolni, ki kellett segíteni őket. Budakeszin léptünk fel egy fesztiválon, ahol a koncert után mesélték a helyiek, hogy állandóan kapacitálták Tunyót, aki gyakran lépett fel Budakeszin, hogy énekelje el a Whole Lotta Love-ot, és ő mindig mondta, hogy nem meri bevállalni. Pedig annak a teteje nem is C, csak H (fél hanggal alatta), de annyira sok döggel kell nyomni azt a magasat, hogy keveseknek megy. 20 éves koromban engem is rúgtak ki zenekarból, mert nem tudtam elénekelni. Meg kell arra érni, el kell sajátítani a technikát, megfelelő magabiztosság kell, és utána el kell tudni magad engedni, elvégre is tiszta szex az egész dal! :-) Qrvára nem egyszerű dolog ez a Zep éneklés, gyakorlatilag csak ennyit akartam mondani. ;-)))

Lehet, hogy erősnek hatott a kritikám feléd, Atka, pedig nem így van :-) Nem fogok nyilvánosan segget nyalni, de nem titok, hogy nagyon becsülöm amit csinálsz te, és a zenekar is ott van a kedvencek közt. És nem csak a produkció miatt! :-)

A magasak megvoltak persze, nekem egyedül csak annyi bajom volt, hogy a te hangod sokkal inkább illik a DP univerzumhoz, mint a Zepp-hez. Egyszerűbben definiálva, ha jól tudom bariton fekvésű hangod van, esetleg tenorbariton (ezt talán Márta néni jobban meg tudja mondani) - tehát nem véletlen, hogy a "középtartományos" Purple nótákban vagy a legerősebb, és hogy Gillan bácsi a példaképed.

Mindezt csak azért írtam le, mert tudom, hogy nem akartál Plant klón lenni. Nem is tudnál. Viszont le a kalappal, ahogy megoldottad a feladatot. Tényleg pacsi! :-)
Na amúgy nem akarom hipnotizálni a Session-ös srácokat, hogy én is szerepelhessek ebben a project-ben :-D Egyszer úgyis lesz olyan zenekar, amelyben énekelhetek ilyesmit is.

Jut eszembe! Videót nem tudok mutatni, de ha kérdezed Sipeki Zolit, biztos mesél neked hogyan énekelek Zeppelint. Ugyanis tavaly szeptemberben vendégeskedtem a Pecsa Café-s Lead Zeppelin koncerten :-D

Szia!

Legyen ... legfeljebb elhajtanak néhányan a marhaságaimmal a sunyiba ... :o)

"Írtad, hogy milyen nehéz megtartani a 15 percet, mert jön a sok kedves ismerős (közte én is, remélem ez a kategória vagyok ...), és beszélgetne egy pár szót.

Na, én 2 hete kaptam egy rettentő megtisztelő felkérést: Visegrádon rendeztek egy hegyi felfutó versenyt, ahová egy kedves márkatársam nevezett, egy rendes, becsövezett autója van, meg jó szűk ülése benne, sokkal vékonyabb alkat, mint én.:o) Elküldte a nevezési lapot, elutalta a nevezési díjat (nem keveset, valami 12 rugó volt ...), majd meghívták egy esküvőre. Muszáj volt mennie, mert a keresztlánya volt a menyasszony. Úgyhogy megkért, miután minden rendezve volt, hogy vigyem el a versenyre a Wartburgot, és menjek vele fel a szerpentinen kétszer. Igyekeztem szépen menni, de közben vigyáztam is, mégiscsak egy kölcsönautó volt. Vannak jutyúb-os videók is, meg lesz valamikor belső is, flmezett mellettem egy helyi kábel TV-s fiú az első futamban.

Hogy jön ide a közönség? Hát, amikor a két futam között a sétáló nézőknek a parkolóban, ahol vársz a következő felfutásra, huszadszor nyitod ki a motorháztetőt, és magyarázod el, hogy mi-micsoda, meg mi van pluszban még a gépben (visszatérő kérdés: "Hány lóerős? Mennyi a vége?"), akkor már egy nagy sóhaj kívánkozik ki az emberből ... De persze, ahogyan a koncert, úgy az autóverseny is haszontalan a nézők nélkül. Úgyhogy az ember huszadszor is kinyit, elmutogat, és nem hajtja el a kérdezőt a vérbe', mert ezek az emberek azért jöttek oda, hogy lássák, ahogyan Te (vagyis én) elfordulsz előttük, meg hallják, ahogyan tolod neki felfelé a gázt. Aztán persze integetnek menet közben az út szélén meg jönnek oda, hogy "de jól mentél!", és akkor ugyanaz az érzés van, amikor mi odamegyünk Hozzátok a koncert végén, és megköszönjük. Szóval, megtapasztaltam én is a másik oldalát a dolognak ... :o))))"

Ez volt a privát mail ... ami Atka szerint nem OFF.

DA

Nem is volt OFF, simán beírhattad volna ide is! :)

Szia!

Ment privát mail is ... Itt nagyon OFF lett volna.

DA

Igen, a wigwamos párhuzam okosság! És ott még egy gitáros vendég volt pluszban, nevezetesen Lukács Peta, aki aztán nem szégyellősen tolja!

köszi Atka a setlist-et!
sajnos most nem lehettünk Veletek,de oktoberben tuti elmegyünk!!!
mindég,minden körülmények között,haha!:-)
azt meg ugyis tudom mennyire tudsz énekelni!:)

Szia!

Felénk annyira nem jöttek le a dolgok koncert közben, de először visszhangzott az egész (Te is a kommentek közben), meg mint írtam, Dezsi eltűnt, aztán nagyjából a Mandrake Roots közben kitisztult a dolog. De akkor meg Oli nyomott el mindenkit. Aztán a sokat gyakorolt Lazy intró szólt erősen hátulról (szegény Dezsi többször volt hátrányban ezen az estén ...), utána erősen fülelni kellett, hogy Geri és Pipi éppen mit játszik ... szóval, értem én, hogy sok hangszer, meg bonyolult felállás, de bizony volt már jobb is. Nem cinkelve az embert egy szóval sem: a Wigwamban ugyanezt a felállást meg tudták oldani januárban. Ezzel csak a "felhasználói" oldal részéről próbáltam hozzáfűzni egy-két gondolatot.

DA

Nem megy ez másképpen a Fehérvári úton sem ! :-)

http://www.youtube.com/watch?v=eTiLoiyHDRI

Ígértem, hogy Roland kritikáira is kitérek.

Hát igen, a hangtechnikai dolgok vonatkozásában voltak gázok bőven! Síkidegek voltunk mi is! Mielőtt én is jól lehordom a technikus srácokat, azért előtte meg is védem őket kicsit. Dávid, a helyi soundman végtelenül alapos és lelkiismeretes volt. Már hétfőn hívott telefonon a hangosítással kapcsolatban, és hosszasan tárgyaltuk a dolgokat, de már előző héten rágták a fülem a bakelites srácok a riderért. Vagyis példátlanul alapos volt az ember, már napokkal előre le is írta/rajzolta magának az egész setupot. Be is jöttek jó korán előkészíteni a dolgokat, és minket is odahívott kegyetlen korai időpontra, hogy minden biztosan összeálljon.
Azt kell tudni a tegnapi rendezvényről, hogy annak érdekében, hogy ne ismétlődjön meg az a májusi végtelennek tűnő zenekarok közti átállás, ami Titeket is, minket is rendesen felidegesített, ezúttal előre be akartunk állítani mindkét zenekar technikai hátterében mindent!
Ezekért piros pontok járnak Dávidnak, meg persze nekünk is, mert már fél 3 és 3 között megérkeztünk a Bakelithez. Gondoljatok bele! Olivér negyed 2-kor vett fel engem, majd mentünk a próbahelyre, és tovább a Soroksári útra, hogy aztán fél 10-kor elkezdhessük a koncertet!! Konkrétan 8 órába telt, mire végül színpadra léptünk! Egy full műszak! (Na, ezért lenne jó olyan gázsikat kapni, amiből telik sofőrre, roadra, saját hangszertechnikusokra stb, mert így pont a szereplésre nem marad energiája a muzsikusnak!)
És itt jönnek a feketepontok...
Miután mi gyorsan bepakoltunk, felpakoltunk, megtettük a saját beállításainkat, és gyakorlatilag a magunk részéről elkészültünk kb egy óra alatt, megkezdődött egy olyan komótos bemikrofonozási folyamat, hogy konkrétan megőszültünk a végére. Szegény Pipi végigszenvedte velünk az egészet. Jamie rutinos öreg rókaként a megadott 5 óra helyett 6-ra érkezett ("Nem tudtam lekésni, mi?" felkiáltással), majd félóra téblábolás után nem bírta kivárni az ultralassú technikusokat, és elpályázott.
Közben azt is tudnotok kell, hogy végig ott volt velünk Gyurika, régi dobosunk és technikusunk, aki azért jött oda 4-re, hogy segédkezzen. Dávidék leszerelték, hogy majd ők ketten a segédjével megcsinálják. Nem tudom, miért. Munkaféltésből? Gyurika nem akarná kifúrni őket a Bakelitből! Végül, amikor látták, hogy soha nem fog összeállni a színpad, egyre inkább bevonták őt is, és be is gyorsult az ügy. Persze, nem könnyű dolog 40 sávon dolgozni, de nem is lehetetlen. Túlzás nélkül állíthatom, hogy Gyuri egymaga fele- vagy harmadannyi idő alatt végzett volna ezzel a feladattal, és közben még a dobszerkóját is felállította volna, mint régen. Ez biztos!
Persze mi aranyos gyerekek vagyunk, nem csesztük le a srácot, bár síkidegek voltunk, hogy egész nap ott rohadunk fölöslegesen, Jamie viszont szépen Dávid fejére olvasta az egészet, hogy milyen nonszensz dolog ez, így nem lehet dolgozni. Örülök, hogy így volt, mert talán pont egy ilyen intenzívebb visszajelzés kell egy élvonalbeli muzsikustól, hogy kapcsoljon az ember, hogy ebben a műfajban pörögni kell, mint állat, mert különben a produkció sínyli meg a dolgot. Én nem haragszom Dávidékra, mert jót akartak, és sokat dolgoztak érte, de ez tényleg nonszensz. Az meg pláne, hogy a bő 4 órás beállás után még mindenféle technikai problémák is jelentkeznek búgások, gerjedések stb formájában, majd miután többször is jelzem a dolgot koncert közben (pedig utálok technikai közleményeket a közönség füle hallatára mondogatni a mikrofonba), semmi nem történik...
Hát gyerekek, ne tudjátok meg, milyen borzalmas volt azokkal a rettenetes búgásokkal színpadon lenni, úgyhogy bocsi, ha eleinte nem volt eléggé átszellemült fejünk, mert így lehetetlen muzsikálni!

Ami az egyszerre 3-4 gitár alkalmazását illeti, azon nincs mit átgondolnunk, azt a hangszerelési megoldást rengeteg zenekar alkalmazza, az megint csak a technikán múlik. Voltam pl. a Szigeten Iron Maiden koncerten úgy, hogy a 3 szólógitár egyszerre is szinte csak cincogott a ritmushoz képest. Persze nyilván más egy klubkoncert, mint egy szabadtéri, de ezzel meg kell tudnia birkózni a technikának.

A zenei hibákra rátérve, volt egy-két baki, de ahhoz képest, hogy mennyire nem bejátszott műsor volt ez, elenyésző volt a számuk, szerencsére. A dob-elcsúszás, amire Roland gondol, a Moby Dickben volt, az oka pedig az, hogy a kolompot Gyurika (aki a dobnál is segített) nem úgy szerelte fel, ahogy Tomi szokta, és az szépen bevándorolt a lábcin alá játék közben, így Tomi nem tudta ütni. Sokszor ilyen kis apróságokon múlnak a dolgok. :-)

Az éneklésemmel kapcsolatos kritikával vitába szállnék, még ha nem is elegáns a részemről. :P Lehetne mondani pl, hogy nem eléggé Robert Plant-es a tónus, vagy nem állt még be mindegyik dal faszán stb, de hogy "nem voltak a helyükön a legendás magasok"??? Ha nem énekeltem 60 db magas C-t, akkor egyet sem! A Zep dalokat vagy a stúdióverziójukban nyomtam, vagy a korai tökös koncertverziókban, ahol Plant az E-ket még csak C-ig "csalta le", nem pedig "A"-ig, mint a 70-es évek közepétől sokszor. Nemhogy manapság, de már a 70-es évek második felében sem énekelt annyi magasat Plant, mint én szombaton! (Előtte viszont olyan királyul nyomta, ahogy én sosem fogom, persze...) És mindezt egy komplett Deep Purple műsor után! Hát remélem, hogy nem hangzik ez beképzelten, de én kimondottan elégedett voltam a hangmagasságok terén nyújtott teljesítményemmel. Bocsi emiatt, nem sztárolni akarom magamat, csak nem szeretném, hogy pl. MW vagy bárki, aki nem tudott lejönni a bulira, arra gondoljon, hogy "Na, Atka sem volt nagy formában szombaton". Amúgy nem volt 100%-os a hangom, mert a rohadék parlagfű eléggé lestrapált a múlt héten, meg az előző esti 5 órás próba sem használt, de azért egy 95%-ot tudtam hozni, ami majdnem mindenhez elég is volt. (Na, ha ma lenne a buli, akkor viszont rendesen bajban lennék, mert közben a nátha is ledöntött, úgyhogy egy mai Purple Zeppelin Jam csúfos véget érne vokális értelemben! :-) Ezzel persze nem azt mondom, hogy nem lehet nálam jobban Zeppet énekelni, naná, hogy lehet! Bár ebben az országban Dávid Rolandon kívül még nem hallottam senkit, akire irigykedve tekintettem volna ebből szempontból... De talán épp Te leszel az, Roli! :-) Ha van youtube linked, ahol Zepet nyomsz, nyugodtan másold be ide, kíváncsi vagyok!

A szünettel kapcsolatban maximálisan igazad van, de egyszerűen lehetetlen röviden tartani. Szombaton is elmondtam mindenkinek százszor, hogy 10-15 perc lehet max, és kőkeményen be kell tartani, aztán én értem vissza legkésőbb. :P Lehetetlen betartani a dolgot. Csak úgy lehetne, ha nem mennénk ki a közönség közé, mert onnantól kezdve (szerencsére!) annyi barát és rajongó "csap le" az emberre, hogy ha mindenkivel, aki odajön kezet fogni, csak egy-két szót váltunk, akkor sem érünk vissza. Márpedig nincs szívünk lerázni azokat az embereket, akik értünk jöttek el egy helyszínre és vették meg a belépőt. Nehéz ügy...

Na, szófosást befejeztem! ;-)) Uff! ;-))

Üdv!

Igen, először a Lazy-nél mondta, hogy "ez nem lehet valódi, így nem lehet hangról-hangra levenni ...", majd a Zeppelin résznél visszajött, de ott is folyamatosan csóválta a fejét, turpisságot sejtett a háttérben. Holott a másik két srác, illetve jómagam is mondtam, hogy higgye el, ez valódi, és élő. Ellenben az egyik fiú a csapatból kicsit elengedte magát ... remélem, senki nem vette rossz néven a kis bekiabálásait ... ha igen, akkor én kérek elnézést ... Másnap esküdözött, hogy legközelebb óvatosabb lesz, mert a Zeppelin rész teljesen kiesett neki, pedig kíváncsi lett volna arra is. Ameddig nem vette át nála az irányítást a maligán, addig teljesen kész volt, hogy mennyire jó a buli. Mondtam neki, hogy a jövő januári nagy koncertre jöjjön el: aludja ki magát előtte, és kevesebbet küldjön befelé a szervezetbe, akkor újabb, és tovább tartó felejthetetlen élményben lesz része ... :o))))

DA

Csatlakozom Tibibácsihoz, tényleg dicséretet érdemel a közönség! Nagyon sokan jöttetek el (több mint 200 fő, ami a mai rockvilágban baromi jónak számít), és eszméletlen komoly volt a részvétel is. Jó aktívan nyomta mindenki szinte végig, pedig ez a 3 órás monstre buli korántsem kis falat!

Cimborám nem a You Keep On Moving-ot buzizta le, hanem engem! ;-)))) De ebben az esetben ez dicséret ( ;-)) ), mert egy Hughes interpretálás akkor hiteles, ha kissé buzis! ;-)))) Amúgy eredetileg Garda Zsuzsával duettben énekeltük volna a dalt, ahol természetesen ő lett volna Hughes szerepében, én meg a Coverdale-es szólamokat nyomtam volna. Az állat lett volna biztos, de azért így is jó hangulata volt a dalnak, nem sikerült rosszul. A kétszólamú verzióban nagyon sok erő van, de a szólóváltozat meg végtelenül izgalmas szabadságot ad.

YOOOOOOOOOOOOOU'RE WELCOME, Attika! ;-))))

Igen, szerintem is nagy erősségei voltak a koncertnek a medley-k (egyvelegek), a Whole Lotta Love-féle is, de a Moby Dick-Rat Bat Blue-The Mule hármas kimondottan.

Valóban nagyon durva elismerés, hogy az arc azt hitte, valami playback csalás van a dologban. Ha jól emlékszem, a Lazy intrójánál ment ki az ismerősöd, hogy ez már biztos csak valami trükk lehet! ;-)) Amúgy nem is csoda, mert Dezső olyan fullosan leszedte és megszólaltatta Jon Made In Japan-es extrém Hammond intróját, hogy az tényleg hátborzongató volt!! Ezt a szombati bulira csinálta meg Dezsi, és ledöbbenve álltunk mi is. Nagyon odab...ott!!!

Jamie jelenléte nagyon király! Még amikor csak gitározik is, akkor is hozzáad a produkcióhoz valami feelinges angolszász jelleget a személye. Ha meg énekel is... Kár, hogy a Stairwayt nem meri bevállalni a vége énekrész miatt, mert azt nagyon meghallgatnám az ő hangjával!

Ez volt a terv, de aztán Jamie Pipivel együtt jött fel a színpadra a Heartbreaker után, így a Black Dog hátrébb került a műsorban. Utána poénkodott is, hogy úgy látszik, nem tudja megkülönböztetni a Heartbreakert a Black Dogtól (a Black Dog lett volna a jel, hogy utána kell jönnie). ;-))) De így is király volt! ;-)) A Rock & Roll pedig átkerült a ráadásba, mert megint hosszabb lett persze a buli, mint terveztük... Illetve nyomtunk még a legvégén egy nagyon dögös Strange Kind Of Womant is Pipivel, amire szerintem majdnem felrobbant a ház! Nagyon élveztem!! Aztán lementünk a színpadról, és a Drága Közönség még annyira intenzíven tombolt, hogy simán megérdemelt volna még egy nótát, de sajnos a technikusok bekeverték már a "konzerv-muzsikát"...

"Purple Zeppelin Jam" − Bakelit
2012. szeptember 15.

1. HIGHWAY STAR (Made In Japan intro)
2. MANDRAKE ROOT
3. HUSH
4. SPACE TRUCKIN'
5. WOMAN FROM TOKYO
6. LAZY
7. CHILD IN TIME
8. BLACK NIGHT
9. YOU KEEP ON MOVING
10. STORMBRINGER Balu, Geri
11. LAY DOWN STAY DOWN Balu, Geri
12. WE'RE GONNA GROOVE
13. HEARTBREAKER
14. BLACK DOG Csabi, Pipi
15. RAMBLE ON Csabi, Oli, Jamie (gitár), Pipi
16. THANK YOU Oli, Dezsi, Jamie (gitár-ének)
17. MOBY DICK-RAT BAT BLUE-THE MULE
18. BABE I'M GONNA LEAVE YOU Oli
19. GOOD TIMES BAD TIMES Csabi, Pipi
20. KASHMIR Geri, Pipi
21. STAIRWAY TO HEAVEN Jamie (gitár), Dezsi
22. WHOLE LOTTA LOVE /Fools, Dazed, Lucille/
23. ROCK AND ROLL Dezsi